Bar nem velem kapcsolatos a dolog,de azert beteszem Sebi baratom torinoi elmenybeszamolojat!
Erdemes elolvasni!
Az én túrám Pénteken a Mosoni pihenőhelynél kezdődött , ott csatlakoztam a Bp-ről érkező csapathoz. Miután mindenki elintézte a dolgát tovább indultunk Pozsonyba ahol még egy társunk csatlakozott hozzánk. Az ő segítségével el is jutottunk a Pozsonyi reptérre ahol kisebb várakozás után be is checkoltunk. A repülőre még kb. két órát vártunk ekkor mindenki evett valamit. Felszálltunk a gépre ahol a letuskik bemutatták hogy használjuk az életmentő felszerelést bár megegyeztünk abban ez a zuhanáskor már úgy is tök fölösleges. Leszálltunk Bergamóban ahol elfoglaltuk szállásunkat utána egy közös pizzázás mellett döntöttünk. Ketten közülünk a szállásra visszatérés előtt még kipróbálták a helyi fagyi különlegességeket. Másnap végre elindultunk Magentába ahol már két helyi Drughis várt minket, elvittek a szállásra ami kívülről elég ijesztő volt de belülről nagyon korrekt volt lepakoltunk és már mentünk a helyiek törzshelyére ahol miután bemutattak minket mindenkinek kajáltunk egyet utazás előtt. Megérkezett a buszunk a hátsó üléseken foglaltunk helyet a még a szokásosnál is nagyobb hangulat reményében , ez be is jött. Út közben szidtuk a bikákat a néha oltották a helyiek a buszsofőrt aki Reggio Calabria-i volt J . Útközben egy pihenőt tartottunk egy Autogrillnél ahol az olasz társaink egy Drughi Magenta feliratot fújtak fel az épület oldalára. Megérkeztünk Torinóba a Drughi bárhoz . Bent mindenki fotózott sőt még egy csócsó meccset is lejátszott egyik társunk a helyiekkel. Elindultunk a stadionba de előtte mindenki kapott egy Drughi kalapot. Az utat végig énekeltük időnként tapsoltak nekünk a környező házak ablakaiból időnként mutogattak. Stadionhoz érkezvén észrevettük nincs meg egyik társunk ő tovább ment a tömeggel jegy nélkül. Római barátunk meg is hozta a jegyeinket és nekem meg még két embernek közülünk a Doc kártyáját. A meccset a magentai drughisokkal néztük végig. Meccs kezdete előtt még végigénekeltük a Ranierinek és a játékosoknak szóló dalokat. Nagyon kemény volt a szurkolás főleg a gól után . Meccs végén kijött a szurkolótábor elé a csapat megköszönni a drukkolást nagy élmény volt őket ilyen közelről látni . Már csak Gigi és Cam hiányzott. Visszaértünk hajnali kettőre a szállásra mindenki olyan volt mint a hulla . Elég komoly hogy a helyi szurkolóknak ez minden hétvégén így megy XD . Másnap meghívtak minket egy meccsnézéssel egybekötött ebédre de ebből inkább annyi lett hogy figyeltük a kommentátorokat akik rádiós stílusban közvetítettek de fasza volt. Megismerkedtünk ott egy Viola szurkolóval aki amúgy szicíliai volt de egyik társunkat olasznak nézte és ő ragaszkodott is hozzá Balázs nem Magyar hanem olasz. Este nyolc körül indultunk vissza bergámóba ahol még elfogyasztottunk fejenként egy pizzát és az utolsó éjféli busszal mentünk ki a reptérre ami kb. egy hajléktalan szállóra hasonlított mert egy részét takarítás miatt becsukták így sokan köztük mi is a földön pihentünk. Láttunk pár román inter szurkolót szavaltunk nekik szépeket de nem vették a lapot. 6:45-kor indultunk vissza Pozsonyba . Én 7:40-kor már el is köszöntem a többiektől. Ezúton is szeretném megköszönni azoknak akik ott voltak eszméletlen jó túra volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése